Fantasztikus nap volt! Nem is tudtam, hogy létezik egy ilyen hely Budapesten. Reggeli kávé és üdítő várt minket egy hangulatos étteremben, mindenki bemutatkozott és mondott magáról néhány dolgot. Ez nagyon jó ötlet! Fantasztikus emberek vannak a csoportban és végre az oktatókról is megtudtunk néhány érdekes részletet. A két vezető jó haverok, bár folyamatosan cikizik egymást, elég lazák, de nagyon komolyan veszik a dolgot és hihetetlen tapasztalatuk van a szakmáról is meg az oktatásról is. Már a beszélgetésért megérte eljönni, de az igazi különlegesség még hátra volt. Először banálisnak tűnt, de azt mondták, meg kell tanulnunk megfogni a fényképezőgépet. És tényleg. Már most nevetni tudok magamon, hogy milyen béna voltam korábban, pedig azt hittem profi módon tartom a gépet. Szakadtunk a nevetéstől, mikor bemutatták, mitől rázódik be a képek nagy része, de rájöttem, ugyanígy bénázok én is, csak eddig nem tűnt fel. Mivel időközben vakítóan sütni kezdett a nap felkerekedtünk, hogy fényképezni indulunk. De mit? – kérdezték többen. Amit akarunk! - volt a válasz. Egy dolog fontos. Semmit ne úgy csináljunk, ahogy megszoktuk. Túlzások, túlzások, túlzások! – volt a vezényszó. Földről fotózás, falnak támasztva a gép, függőlegesen le és fel, nappal szembe, nagylátószöggel egészen közelről, futás közben….. egy új, eddig soha nem látott, fantasztikus világ született az LCD-n. És még szinte el sem kezdődött a tanfolyam…..
